A kozmetikumokban előforduló legveszélyesebb vegyületek, vegyületcsoportok
Nézzük meg ezeket a legveszélyesebb vegyületcsoportokat, amiket vizsgáltak és nézzük meg, hogy miben vannak benne. A sorrendiség nem számít, teljesen egyformán ártalmas mindegyik. Tehát nincs az, hogy ez "jobban", az "kevésbé". Ezek a "legjobban"...
Ilyenek az alumíniumszármazékok, alumínium-vegyületek: Nagyon kevesen gondolnák, hogy mit keres az alumínium a kozmetikumokban. Hát ezt én is meg szoktam kérdezni. Ennek ellenére minden dezodorban, izzadásgátlóban, borotválkozás és -utáni készítményben benne van.
Aki jár kozmetikába, vagy fodrászatot vagy kozmetikát tanult az az alumínium vegyületetekről, tudja, hogy erőteljes pórusösszehúzóak, ezáltal verejtékcsökkentő hatásuk van. Tény és való, hogy így van. Csak azt felejtjük el, hogy már a 70-es években a közkonyhákon és a közétkeztetésben betiltották az összes alumínium edényt meg evőeszközt a gyerekeknél, mert bebizonyosodott, hogy egy egyszerű nyállal való érintkezés kiold belőlük egy mérgező anyagot. Ennek ellenére a kozmetikában, azt az apró molekulát, ami aztán bejut neked a véráramodig, azt simán bent hagyták.
A statisztika a következő: a mellrákosok száma a 70-es évektől szaporodott fel. Azt hitték, hogy ez egy női betegség. Majd kiderült, egy 2008-as, friss adat szerint ezt Dr. Ládi Szabolcstól tudom, aki az egyik leghíresebb rákkutató orvos jelenleg a világon -, hogy Magyarországon jelenleg minden 4. mellrákos férfi. Ami azt jelenti, hogy ez nem női betegség. És elkezdtek statisztikákban utána nézni, hogy mivel lehet összefüggésben a mellrák. Először azt hitték, hogy ösztrogén-probléma, később azt, hogy egy tipikus női betegség, majd feltűnt, hogy pontosan onnantól kezdett el a mellrákosok száma felszaporodni, amióta alumíniumsó tartalmú dezodorokat használunk. Ezek a 70-es években jöttek divatba. Ami érdekes, hogy akkor férfi mellrákos még nem volt, de ha belegondolunk, akkor a férfiak napi szinten sokkal később kezdtek el használni dezodort, tehát a 80-as évek végén és a 90-es évek elejétől jelentek meg az első férfi mellrákosok. A történet logikus: a kiválasztó rendszer a verejték. Hol verejtékezünk a legjobban? Az endokrin-mirigyek környékén, amelyek ugye, ott vannak a hónaljban, a hónaljmirigyek. Hogy ha valaki használ egy 24 órás dezodort, ami 24 óráig nem engedi izzadni, akkor hol választ ki a verejtéke? Hol tud távozni belőle a méreganyag? Nem tud, ott gyűlik. Ott van bent az alumíniumdugó és ott gyűlik, gyűlik. Valahol ki kell jönnie, tehát valahol a szervezetnek ezt raktároznia kell. A szervezet öngyógyítási folyamata pedig olyan, hogy ha talál egy idegen anyagot, ami neki nem tetszik, akkor azonnal betokozza egy szövetszaporulattal. Ugye egyértelmű, hogy hová vezet. Mik vannak a hónaljmirigyekhez közel, hova tudja raktározni, mit talál? Ott talál zsírszövetet, ott találja a mell mirigyállományát, ami a férfiaknál ugyanúgy megvan, csak kevesebb zsírszövettel és abban a pillanatban oda kezdi felhalmozni a méreganyagot.
A lényeg, hogy ha megnézed a dezodorodat, izzadásgátlódat, stiftedet, spricnidet, golyósodat, teljesen mindegy hogy hívjuk és találkozol bármilyen olyan szóösszetétellel a sok latin közt, amely úgy kezdődik, hogy alu-, tehát az lehet alumin, vagy alumínium, alumed, csak alu-val kezdődik, akkor kuka. Életveszélyes!
Felmerülhet a kérdés, hogy van-e egyáltalán olyan kozmetikum, ami nem tartalmaz alumíniumszármazékot. Természetesen van, de sajnos elég kevés cég van, aki ma ilyen termékeket forgalmaz. A másik, ami ezzel kapcsolatban borzalom, az a reklámoknak a nagyon rossz hatása. Tehát megpróbálják velünk elhitetni, hogy izzadni ciki. Pedig, nem izzadni ciki, büdösnek lenni ciki. Izzadni abszolút nem ciki. Ugyanis az izzadás ugyanúgy hozzátartozik az emberi szervezet egészséges működéséhez. Ha neked elkötnék a húgycsövedet, akkor belehalnál. Ugyanez vonatkozik a verejtékmirigyekre is, amiről van egy külön előadásom és kiderül belőle, hogyan is működik az egész bőrnek a kiválasztása, meg a hőháztartása és mi mindent ártunk azzal, amit rákenünk.
Habképző tenzidek és mosóképző anyagok: Ide tartozik minden olyan dolog, ami habzik, vagyis: sampon, habfürdő, tusfürdő, fogkrém, arctisztító, hajbalzsam, stb. Tehát ami bármilyen habot tud képezni, abban kell legyen valamilyen habképző tenzid. Nagyon sokféle habképző tenzid van, de egyetlen egyet favorizál nagyon a kozmetikai ipar. Nem véletlenül, mivel nagyon olcsó az előállítása és nagyon könnyű vele bánni. Ezt a habképző tenzidet úgy hívják, hogy Sodium Lauryl Sulfate. Ennek van egy alkoholos változata: a Sodium Laureth Sulfate. Gyakorlatilag mindenben benne vannak. Ha bárki otthon megnézi a legdrágább Dior vagy Clinic tusfürdőjét ez az anyag benne van. Mi ez az anyag? Tulajdonképpen egy nem ionos foszfát tenzid. Ugyanaz, ami a Persil mosóporokban benne van. Van egy magyar származású professzor, Dr. Rózsa Sándor, aki Németországban tanított egy egyetemen még a 70-es években. Összeállított egy testápoló kislexikont, amelyben ezeket taglalja. Az Ő specialitása volt a habképző tenzidek és úgy ment be előadást tartani, hogy: "Ugye Uraim és Hölgyeim, Önök Persillel mosnak hajat." és mindenki tiltakozott, hogy ők ugyan nem..., hát hogy képzeli, az egy méreg. Ők samponnal mosnak hajat. És kémiailag levezette, hogy nézzék meg, teljesen ugyanaz a két anyag. Csak a mosóporra más néven írják rá, mint a samponra. És a kutyasamponban is ugyanez van, sőt az autósamponban is ugyanez az anyag van benne. Sőt a mosogatószerekben is ugyanez az anyag van benne, meg a padlófelmosóban is ugyanez az anyag van benne. Ugyanaz az összetétele, csak a kozmetikai termékeknek szebb a színe meg jobb az illata. Ennyi a különbség, legalábbis a habképző tenzidek terén.
Nézzük meg, hogy mit kell tudni a Sodium Lauryl Sulfate-ról és alkoholos társáról a Sodium Laureth Sulfate-ról, illetve most már ezek másik két változatáról, az Ammonium Lauryl Sulfate-ról (ALS) és az Ammónium Laureth Sulfate-ról. Ha bárki bemegy a gyógyszertárba (ugyanis ez egy nagyon súlyos méreganyag), és kikéri a biztonsági adatlapját, akkor teljesen le fog döbbenni. Egyébként lekérhető, a KÖJÁL-nak az oldaláról is. A legveszélyesebb kémiai anyagnak nyilvánítják, felhívják a kedves vásárlók figyelmét, hogy csak védőfelszerelésben nyúlhat hozzá ehhez a SLS-hez. Néhány "apróbb" hatása: bőrkárosító, vakságot okoz, szemirritációt okoz, nyálkahártyakárosító, sejtméreg, vesetoxikus, májtoxikus, mutagén, stb. Ezek az apróbbak, de például elhullik tőle a hajad vagy teljesen tönkrevágja a bőrt, ugyanis olyan erős zsíroldó hatású, hogy a bőrünket védő természetes bőrfelszíni emulziót teljesen leoldja. Ezért van az, hogy manapság a legtöbb nő arról panaszkodik, hogy fürdés után húzódik a bőre. Nem kellene. Csak amióta tusfürdőt használunk. Az én nagymamámnak, aki szappannal mosdott miért nem húzódott soha a bőre. Nem hallottuk panaszkodni a nagymamákat a 60-as években, hogy nekik húzódna a bőrük és nem is használtak krémet. Ez egy tudatos történet! Ez bent van a fogkrémben is, amit még a gyerek le is nyel, pedig nyálka hártyakárosító. Ott van benne.
Emulgeátorok és felületaktív anyagok: Aki tanult kozmetikát meg kémiát, az tudja, hogy a vizes és a zsíros fázis nem elegyedik. Ahhoz, hogy elegyedni tudjon, ahhoz kell egy emulgeátor bele. Az egyik ilyen legdurvább emulgeátor a Triethanolamine, meg a dietanolamin, ami jelenleg minden krémben benne van. (Itt megint a legmárkásabbakat is mondom) Ráadásul még vannak olyan gátlástalanok, hogy miután kirobbant a trietanolamin botrány 10 évvel ezelőtt, ma ugyanúgy belerakják a krémekbe, csak rövidítik = TEA. És a krém összetételén a laikus azt olvassa, hogy tea és megnyugszik a lelke, hogy ez biztos valami jó anyag. Holott ez csak a trietanolamin rövidítése. Hozzáteszem, hogy a mai napig a kozmetikus tankönyvekben anyagismeretként egy kiváló bőrbarát emulgeátorként tanítják. A mai napig egy 1952-es kiadású tankönyv átdolgozott változatából tanulnak a kozmetikusok. Az a tankönyv úgy ahogy van tűzrevaló. Abból egy sor sem igaz már és ezt tanítják meg a kozmetikusoknak meg a fodrászoknak. És szegények (nem hibáztatom őket), azt hiszik, hogy ők tudják jól, hisz ezt tanulták. Holott nem.
Szintetikus illatanyagok: Szintetikus illatanyagok szinte minden kozmetikumban megtalálhatók. Ez egy pszichológiai behatás, hogy az embereknek így adják el a készítményt. Gondoljunk csak bele! Bemegy a vevő a boltba, meglátja a terméket, megtetszik neki, mivel vizuális, ezért azonnal meg is szagolja. Ha az illata is jó, berakja a kosarába és egyáltalán nem kíváncsi rá hogy mi van benne. Ha ide van írva hangzatosan, hogy kamilla tartalmú elhiszi és nem is veszi a fáradtságot, hogy megnézze, hogy az összetételben szerepel-e az a szó, hogy kamilla. Legtöbbször nem. Az az érdekes, hogyha szerepel is, legtöbbször csak az összetétel legvégén, ami azt jelenti, hogy egy tonnához egy cseppet raknak, csak azért, hogy ráírhassák, hogy kamilla tartalma van.
A szintetikus illatanyagokkal azért kell vigyázni, mert szintén kőolajból vannak. Benne van a nevükben, hogy szintetikus. A kőolajat olyan apró molekulára bontják le, hogy a levegőben terpinként meg tud jelenni, úgy mint a valódi illatanyagok, amit aztán az orrunkon keresztül beszívunk. Tudjátok, hogy az illatot nem az ember orra érzi, hanem az agya, a limbikus rendszer, ami azt jelenti, hogy kőolajmolekulák tömkelege landol az agyunkban. Mikor fog az onnan lebomlani? Soha. Elgondolkoztunk azon, hogy miért van ennyi szklerózisos, alzheimeres beteg és egyéb demenciális betegségek, szenilitás, autizmus, diszlexiások, diszgráfiások. Ha belegondolunk, már a csecsemőket elkezdik illatoztatni, mert a reklámokból is közismert neves cég, a JandJ behozta a köztudatba a "babaszagot". Van egy nagyon kedves vendégem a kozmetikában, Mahlerné Köfner Anikó, aki a Magyar Autista Szövetség elnöke. Nagyon komoly leiratokat tud arról hozni, hogy az autizmus, ami ennyire elszaporodott és 4-5 éves gyerekeknél jön ki, mire vezethető vissza. Szintetikus illatanyagok, gyerekkori védőoltások. Ez a kettő. Mert az autizmus eddig nem volt, azóta van amióta kötelező védőoltások vannak, meg amióta ennyi szintetikus illattal ellátjuk magunkat. És ha belegondoltok minden illatosítva van, még a toalettpapír is illatosítva van. Minden. Gondoljatok bele, hogy a 3 az 1-ben instantkávéban és a pickwik teában is ugyanolyan szintetikus aroma van, illatanyag. A Danone joghurt isteni meggy meg eper illatát is a szintetikus illatanyagok adják=
