A Candida gomba okozta fertőzést igen nehéz kimutatni, mivel a gombák túlzott elterjedése több tünetet okozhat egyszerre vagy külön-külön. A probléma az, hogy gyakran más szervi betegség mögé bújik ez a baj. Ezerarcú betegségnek is nevezik ezt a kórt, mivel rengeteg féle tünetet képes produkálni, emellett néha még más betegségek tüneteit is súlyosbítja. A tünetek fő okozója a gombák által kibocsátott méreganyag, ami a következő tüneteket idézheti elő. (A felsorolás nem teljes, a candisiasis szinte bármilyen tünetet képes produkálni, ezért is nagyon nehéz a felismerése.)

A Candida gomba túlszaporodása esetében általánosan romlik a közérzet. A betegek fáradékonyság, fáradtságérzet jellemzi, kimerült és letargikus. Állandóvá válik a rosszkedv, a kedélyállapot labilis lesz. Súlyosabb esetben még depresszió, pánikbetegség, halálfélelem és öngyilkossági hajlam is jelentkezhet.
Ha a gomba túlszaporodik az a szellemi képességeket is roncsolja. A beteg feledékeny lesz, emlékezet zavara lesz. Jellemző a szétszórtság, a koncentráció-képesség csökkenése. A beteg képtelen gondolkodni, képtelen uralkodni magán, sokszor azt érezzük, hogy olyan, mintha nem is ezen a bolygón élne. 
A betegségre jellemző a bizonytalanság, a határozatképtelenség is.
Fejfájás, ingerlékenység, robbanékonyság, intolerancia jelentkezik.
Az emésztési problémák is gyakoriak: gyomorégés, haspuffadás, gázképződés, hasfájdalom, hasmenés vagy székrekedés, éhség esetén jelentkező rosszullét, vastagbélgyulladás jellemzi a betegséget.
A nők esetében a vaginális panaszok sem ritkák: folyás, égő érzés, viszketés, méhnyálkahártya-gyulladás, petefészekgyulladás, ciszták. Emellett gyakori a felfázás, a hólyaghurut és a libidócsökkenés. Menstruációs zavarok, PMS-tünetek is jelentkezhetnek. Még meddőség is kialakulhat.
A férfiaknál makacs prosztatagyulladást idézhet elő.
Romlik a látás: kettőslátás, homályos látás, szikrázó látás jelentkezhet.
Egyéb lehetséges tünetek: izomfájdalom, görcs, ízületi bántalmak, allergiás reakciók, asztma, hőemelkedés, csalánkiütés, viszkető bőrfelületek, ekcéma, álmatlanság, alvászavarok, hajhullás, fogyás vagy hízás, pajzsmirigy betegségek
CANDIDIASIS - A CANDIDA TÚLBURJÁNZÁSÁVAL KAPCSOLATOS TÜNETEGYÜTTES

http://www.drlaszlomaria.hu/cpg/865658/Tunetek

NYÁLKAHÁRTYÁK GOMBÁS FERTŐZÉSE

A gombás fertőzésekről a hivatalos orvoslás könyveiben és folyóirataiban az olvasható, hogy a candida elszaporodása a szájüreg, nyelv, nyelőcső, hüvely és bőrfelületén történhet, a belek csak, mint a candidák normális rezervoárja szerepel, és nem, mint az esetleges szaporodásuk helyszíne.Viszont egyes szerzők megemlítik, hogy bizonyos hajlamosító körülmények esetén, a bélfalán keresztül a vérárammal (hematogén úton) a candidák elkerülhetnek a szervezet bármely részére, ahol megtapadnak és komoly, esetleg életet fenyegető, halállal is végződhető fertőzést okozhatnak (invaziv, szisztémás gombás fertőzés) (11). Feltevődik részemről a kérdés, hogyan tud súlyos fertőzést előidézni az a normálisan kis mennyiségben a belekben lévő candida anélkül, hogy előzőleg ne szaporodjon el? Egyes szerzők a gombák hematogén terjedésének az endogén (a beteg ember szervezetén belül) forrását meg sem említik. Szerintük a fertőzés a környezetből származik (11).
A. A tápcsatorna nyálkahártyájának gombás fertőzése
A tápcsatorna teljes hosszában a candida nemzetség tagjai, közülük is leggyakrabban a C. albicans, szaporodhatnak el bizonyos hajlamosító körülmények között, és igen sokféle tünetet idézhetnek elő, és sok más betegség tüneteit utánozhatják, mivel egy adott szerv, különböző károsító hatásokra ugyanolyan vagy nagyon hasonló tünetekkel reagál (pl. fejfájást okozhat front hatása, agydaganat, agyhártyagyulladás, magas vérnyomás, trauma, vagy akár idegesség is). A candidiasis egyes tüneteinek kialakulásának a háttere tudományosan már igazolt, de a tünetek egy részének még nincs tudományos magyarázata. A panaszokat a gomba fizikai jelenléte valamint az általa termelt és felszívódott anyagcsere termékei okozzák. Ezen kívül, a bél nyálkahártyájára tapadt gombatelepek felszívódási zavart, és következményes hiányállapotokat idézhetnek elő. A hiányállapotok kialakulásához az addigi nem megfelelő táplálkozás és az esetleges hasmenés is hozzájárulhat. De a tüneteket nem csak a felsorolt tényezők okozzák, hanem az immunrendszer candida ellen irányuló reakciói is. Ezen felül, az anyagcsere termékei távoli szervek működésében is tünetekkel járó zavart okozhatnak. Ezekről a kölcsönhatásokról az 5.-ik és 8.-ik fejezetben lehet bővebben olvasni és azok alapján megérteni a tünetek kialakulásának hátterét. Az említett panaszokhoz idővel, sokféle tünettel járó allergia is társulhat, és nem ritkán az allergia az első tünet mely felhívhatja a figyelmet a belekben esetlegesen elszaporodott candidák jelenlétére. A gombák elszaporodása nem biztos, hogy röviddel a tünetek megjelenése előtt történt. Például, az évekkel (vagy évtizedekkel) ezelőtt egy vagy több alkalommal szedett antibiotikum, majd a későbbiekben fogamzásgátlók szedése, elősegítette szaporodásukat a belekben egy bizonyos szintig, de a jól működő immunrendszernek sikerült őket mégis kordában tartani, tünetmentesen, vagy csak enyhe tünetek kíséretében, melyre az érintett nem is figyelt fel, viszont, egy aktuális stresszhelyzet után ez a védelem legyengül, és a tünetek erőteljesen megjelenhetnek. Az érintett betegnek, tünetekkel járó egy vagy több betegsége is lehet párhuzamosan, függetlenül az elszaporodott candidáktól, melyek úgyszintén tarkítják a tünetegyüttest. Ezekhez még a szedett gyógyszerek mellékhatásai is hozzáadódhatnak. A tünetek sokaságában nagyon nehéz eligazodni, mivel többféle károsító hatás zajlik egy időben, az érintett szervek pedig, mindig hasonlóan reagálnak (pl. ha az alkohol, gyógyszer, gombatoxinok vagy más méreganyag, daganat vagy vírusok károsítják a májat, az mindig a vérben májenzim értékek növekedésével és sárgasággal jár). Nehéz megítélni, melyik tünet melyik hatás vagy hatások következménye.
Az első figyelemfelkeltő tünet, mely mindenkire jellemző, függetlenül a gombák szaporodási helyétől, az ellenállhatatlan édesség utáni vágy, és az édes fogyasztását követő, szinte azonnali erőteljes puffadás, vagy szelesedés, gyerekeknél fokozódó fizikai aktivitás (hiperaktivitás), orr és/vagy végbélviszketés.

1. A gombák fizikai jelenléte által okozott helyi tünetek 
1.1. Szájüreg, nyelv, orr és melléküregek gombás fertőzése
A szájpenész (rosszul használt kifejezés, mert nem penész, hanem élesztőgomba okozza) a szájüreg nyálkahártyájára, vagy a nyelv felszínére erősen odatapadt fehér lepedéket jelent (Kép helye). A nyelven gyakran megfigyelhető még a szürke, szürkésbarna lepedék is. Szájzug repedés is lehet a szájüregi gombás fertőzés tünete. Átterjedhet a mandulákra, garatra orr- és melléküregekbe. Az üregekben viszketést és feszítő érzést idéznek elő, és a váladék nemigen ürül belőlük. Érintett lehet minden korosztály, de gyakrabban fordul elő csecsemőknél, kisgyermekeknél és időseknél, különösen műfogsor esetében. Sikeres kezelésre a fehér lepedék elsárgul (Kép helye), majd eltűnik (Kép helye). A szájüregből a gombák nyeléssel kerülnek le a tápcsatorna lejjebbi részéibe (11,14).
1.2. Nyelőcső
A szájból terjedő fertőzés leginkább súlyos immunhiányos egyéneknél fordul elő. Tükrözéssel a nyelőcső nyálkahártyáján fehér szigeteket lehet látni. Szegycsont mögötti fájdalmat és nyelési nehézséget okozhat. Böfögés a jellegzetes tünete, mivel a gombák itt is gázt termelnek. Súlyos esetekben beboríthat nagyobb felületet és a mély rétegekbe is átterjedhet, fekélyt vagy sipolyt is előidézhet (11).
1.3. Gyomor
Szájból és nyelőcsőből terjedő fertőzésről van szó, súlyos immunhiányos egyéneknél fordul elő gyakrabban. Ritka egymagában, szájüregi- és nyelőcsőfertőzés nélkül. A candida túléli a gyomorsav hatását, de csökkentett gyomorsav esetében erőteljesebb lehet a szaporodása. Savtermelést gátló gyógyszerek szedése esetén is tükrözéssel erősen odatapadt fehér lerakódás formájában figyelhető meg (9). Teltség érzet, fájdalom, puffadás és erőteljes böfögés a tünete.
1.4. Belek
A belek gombás fertőzéséről a hivatalos orvoslás nem vesz tudomást, elutasítja mind azt, amiről a következőkben lehet olvasni.
Ha biztosítottak szaporodásukhoz szükséges feltételek, akkor a gombák szaporodnak és terjednek a bélfalán, mint a penész a nedves falon. Egy átlagember bélfelülete kb. 200 négyzetméter. Minél tovább fennállnak a kedvező feltétek, annál nagyobb területet foglalnak el, és annál több és súlyosabb tüneteket okoznak. A gombák hosszú, gyökérformájú ál- vagy valódi fonalakat képeznek, melyekkel átfúrják a bél falát, odarögzítik magukat és gyulladást váltanak ki, ami a bélfal áteresztő képességét megnöveli. Ezt az állapotot lyukas bél szindrómának nevezik (9, 16). Ezeken a lyukakon keresztül ők maguk is, de a béltartalomból más kórokozók, emésztetlen élelmiszerek és testidegen anyagok is először a bélfalába kerülnek, majd a vérkeringéssel eljuthatnak a szervezet további részeibe. Mivel a sejtközvetített immunvédelem elégtelen, a gombák és a kórokozó baktériumok átjutnak elsősorban a környező szövetekbe és tünetekkel járó fertőzést okoznak (pl. hüvely, hólyag, prosztata) (3), vagy a vérkeringésbe szepszist idéznek elő. Az immunsejtek másik csoportja az áthatoló emésztetlen ételek és vegyi anyagok ellen ellenanyagokat (antitesteket) termelnek, ami idővel allergiában, vagy súlyosabb esetben autoimmun folyamatban nyilvánul meg (1,3,9,). A bélnyálkahártyájára tapadt gombák folyamatosan ingerlik a nyálkahártyát, és hosszantartó (hónapokig, évekig, akár évtizedekig) gyulladást, hurutot tartanak fenn. A bélfal a rátapadt gombáktól próbál fokozott mozgással megszabadulni, ami fájdalmas nyákos, lágy székletet vagy görcsös hasmenést eredményezhet. E hasmenés víz és tápanyagok vesztésével és akár testsúly csökkenéssel is járhat. Másik véglet a makacs szorulás - akár egy hétig sincs spontán ürülés, majd száraz bogyók távoznak. A szorulás azoknál jelentkezik, akik kevés folyadékot és rostot fogyasztanak. A gombáknak vízre van szükségük, minél több a gomba, annál nagyobb a víz igényük, és azt a bélsárból biztosítják maguknak, és végül a széklet kiszárad (1,15). Tapasztalatom szerint a köldökkörüli hasi fájdalom a vékonybél érintettségére utal, a vastagbél érintettsége esetén a fájdalma néhány jellegzetes helyen szokott jelentkezni: jobb oldalon a vakbél táján (egyik betegemnél az eltávolított vakbél tele volt gombatelepekkel) és a jobb oldali bordaív alatt; baloldalon a bordaív alatt és az alhas tájékán. Ezek a fájdalmak gyakran vakbél-, epehólyag -, lép -, petefészek gyulladás irányába terelik a kivizsgálásokat. Gyakran megtörténik az epehólyag - vagy a vakbél eltávolítása, de a panaszok megmaradnak. A gombák által termelt széndioxid puffadást, szelesedést idéz elő. A legkevesebb cukor, édesség, élesztős fehér kenyér fogyasztása után, hamarosan ezek a panaszok felerősödnek. Vékonybél esetén a gáz csak erőteljes puffadást idéz elő, vastagbél érintettség esetén a szagtalan gáz robbanásszerűen távozik. Amíg az élő gombák okozzák a gázosodás, addig az szagtalan, mivel a gombák a cukorból szagtalan széndioxidot termelnek. Pusztulásukkal a gázok bűzössé válnak, mert az elhalt gombákból a rothadási baktériumok bűzős gázokat termelnek (9). A kezelés elején váltakozik a szagtalan és bűzös gázok ürülése. Székelés után megmaradhat a teltségérzet, majd hamarosan csak nyák ürül, széklet nélkül. A kezelés megkezdése előtt a széklettel fehér színű élő gombatelepeket tartalmazó nyák (Kép helye), vagy különböző nagyságú fehér képződmények (Kép helye) ürülhetnek. Vannak esetek, amikor csak bizonyos ideig tartó béltisztítás vagy colonterápia után kezdenek ürülni az élő gombatelepek. Sikeres kezeléssel a gombák pusztulnak és sárga-, barnaszínű nyák formájában széklettel távoznak (Kép helye). A nyák mikroszkópos vizsgálatával láthatók a gázbuborékok, melyeket az élőgombák termelnek, és melyek az elhalás folyamatában keletkeznek (Kép helye).
2. Tünetek, melyeket a gombák által termelt anyagok idéznek elő
2.1. Fertőzések
A gombák káros anyagcseretermékei nem csak helyileg károsítanak. A bélfalán keresztül vérárammal távoli sejtekhez eljutva, károsítják azok működését. Ezek az anyagok biztosítják a gombák tapadását a nyálkahártya sejtjeihez, gátolják a jótékony bélbaktériumok és az immunsejtek gombaelleni aktivitását. Hosszútávon az amúgy is gyengén működő immunsejteket az egész szervezetben tovább gyengítik, ami nem csak nekik, de a kórokozó baktériumoknak és vírusoknak is kedvez. Ezért gyakoriak a különböző felülfertőzések (1,3,9).
Gyermekeknél jellemző a gyakori középfül- és a felső légúti gyulladás. Ám, nem csak hogy gyakori, de nehezen is gyógyul, hosszantartó, és mind erősebb antibiotikumokat igényel, de gyógyító hatás idővel elmarad, mivel már nem a bakteriális fertőzés, hanem a közben kialakult ételallergia okozhatja és tarthatja fenn a hurutot. Gyakori a herpesz és a fájdalmas afták megjelenése a szájüregben. Nem ritkák a folyamatos vagy visszatérő orrfolyás, arcüreggyulladás, torokgyulladás vagy hörgőhurut tünetei. Az idővel kialakult allergiás reakcióknak is lehetnek hasonló tünetei. Nőknél a visszatérő hólyaghurut, férfiaknál a prosztatagyulladás keseríti az életet. Vizelet- és prosztataváladék tenyésztés leginkább az E. coli vagy más bélbaktérium jelenlétét igazolja (a bélfalán keresztül terjednek), de idővel a tenyésztés eredménye sok antibiotikum után negatívvá válik, és a hólyagtükrözés sem mutat eltérést. Ilyenkor vizelettel ürülő maró hatású vegyi anyagok vagy allergiás reakció a panaszok fenntartója (1,17). Mindkét esetben a gombaelleni kezelés és az allergiát kiváltó anyagok kerülésével a hurutos panasz megszűnik. Ezért téves a visszatérő, égő, csípő, vagy fájdalmas gyakori vizelési panaszt előzetes vizelettenyésztés nélkül antibiotikumokkal kezelni.
Nem ritka a hőemelkedés, de a góckutatás bakteriális fertőzés irányában leginkább eredménytelen. Candida irányába kivizsgálás nem is történik, mivel az elszaporodott gomba és általa előidézett fertőzés a hivatalos orvoslásban gócként nem szerepel.
2.2. Idegrendszeri tünetek
A cukorból keletkezett alkohol és belőle keletkezett acetaldehid sokféle tünetet okozhat. A betegek egy része azzal fordul az orvoshoz, hogy betegnek érzi magát, rosszul van, de nem tudja részletesebben és pontosabban megmagyarázni érzéseit. „Mintha megmérgeztek volna” szokták mondani. Indokolatlan fáradékonyság is jellemző tünet. Reggel fáradtan ébrednek, még ha tudtak is aludni, de gyakori az álmatlanság. Nem tudnak az ágyból felkelni, a munkát nem tudják elvégezni, csak vonszolják magukat. Memória- és figyelemzavar is gyakori tünet. Az ilyen állapotot gyakran lelki tünetek is kísérik – indokolatlan levertség, rosszkedv, gyakori sírás, depresszió, vagy indokolatlan hangulatingadozás, ingerlékenység, félelem, pánik. Fejfájás és migrén sem ritka. Az előző állapotok kihatnak a szexuális életre is. A szexuális vágy csökken vagy megszűnik a rossz lelki állapot miatt (1,3,5,6,15). 
2.3. Hormonháztartás
Férfiaknál impotencia, nőknél libidóvesztés és orgazmus elmaradásán kívül, menstruációs zavar is felléphet – menstruáció előtti tünet együttes (levertség, ingerlékenység, fejfájás, emlők fájdalmas duzzanata, vízvisszatartás, hasi puffadás, hányinger, hányás, hasmenés, derékfájdalom, alhasi fájdalom, alsóvégtag visszér fájdalom), rendszertelen vérzés, a menstruáció teljes megszűnése és meddőség is előfordulhat. Nem ritka más mirigyek működésének a zavara is (1,2,3,15).
2.4. Bőr és járulékos szervei
Nem a bőr gombás fertőzéséről van szó. A hajas fejbőr korpásodik, viszket. A haj lehet száraz, fénytelen, töredező, vagy zsíros. Nagyon gyakori a hajhullás és hajritkulás, foltos vagy teljes kopaszodás is néha előfordul.
Nagyon gyakori a bőrviszketés, látható eltérés nélkül, és a vakarás utáni bőr pír (hisztamin hatása) (dermografizmus- Kép helye). Jellemző a végbélviszketés (2,5).
2.5. Mozgásszervi panaszok
Ízületi-, és izomfájdalom gyakran vezető panasz. Különösen gyakori a derékfájdalom, de minden ízület fájhat, meg is duzzadhat, de gyulladás nem minden esetben tapasztalható (9). Az izomfájdalmat („mintha valami húzná, szaggatná, markolászná”- mondják a betegek) izomgyengeség vagy izomgörcsök is kísérhetik a fájdalmat (5). Rendszerint a fizioterápia hatástalan. A magas húgysavszint köszvényes gyulladást okozhat (10).
2.6. Szív és érrendszeri panaszok
Egyéb szervi eltérés nélkül fellépő szívritmuszavar, vagy ingadozó vérnyomás esetében is gondolni lehet a gombák túlszaporodására. A korai érelmeszesedés hátterében is gombák állhatnak egyesek szerint. Az acetaldehid hatására csökken a vörösvértestek rugalmassága, ami nehezíti tovább jutásukat a hajszálerekbe és a következményes csökkentett oxigén ellátottság miatt nyáron is hidegek a végtagok, a beteg fázékony (5,15).
2.7. Májkárosodás
A hosszú ideig fennálló és nem kezelt bélgombásodás esetén, a folyamatosan keletkező alkohol terheli a májat (5,15), majd idővel májcirrózis is kialakulhat (9). Az érintett arca is elváltozik (Kép helye). Ez a folyamat, amíg a betegség nem dekompenzálódott (hasüregi folyadék és nyelőcső visszértágulat keletkezése sárgasággal kísérve), teljes mértékben visszafordítható a gombák kiirtásával Kép helye).
2.8. Egyéb tünetek
A folyamatos édesség utáni vágy és édesség fogyasztása idővel hízáshoz vezet (5,15). A víz visszatartása miatt duzzadt a nyelv (foglenyomatok látszanak- Kép helye), az arc és a végtagok (1). Ez is a súlynövekedést fokozza. Napközben szaporodik, éjszaka viszont kiürül a víz, de lehet fordítva is. Idővel a hízás fokozódik, a legkülönfélébb kalória szegény diéták és intenzív testmozgás eredménytelenek. Idővel, az elhízással járó egyéb egészségügyi problémák is előfordulnak – magas vérnyomás, emelkedet vércukor-, zsír- és húgysavszint, akár köszvény is.
Néhány betegemnél előfordultak olyan tünetek is, egyéb bél candidiasisra utaló tünetek mellet, melyekről az szakirodalomban nem találtam említést, hogy közük lehet a candida túlszaporodásához. Mégis, a tünetek az általam javasolt gombaelleni kezelésre megszűntek, ami arra utal, hogy mégis volt összefüggés e tünetek és a candida között. Néhány betegnél a látási zavarok (a homályos- vagy szikralátás, villogás a látótér szélén, ritkán duplalátás is előfordult), két betegnél az alagút szindróma, és két betegnél az éjszakai fogcsikorgatás szűnt meg.
3. Allergia tünetei
Valamennyi candida fertőzött betegnél, előbb vagy utóbb allergia alakul ki. Gyakran ez az egyetlen vezető tünete a betegségnek, vagy más tünetek is vannak, de csak az allergia kényszeríti rá a beteget, hogy orvoshoz forduljon.
A candida antigénjei a sejt felületén és sejten belül is jelen vannak. Az ellenük termelt antitestek keresztreakciót mutatnak más gombákkal (Penicillium, Aspergillus, Trichophyton, Alternaria, élesztő, sörélesztő, étkezési gomba, könnyező házigomba) szemben is, mivel ezek is rendelkeznek olyan antigénekkel (1,18). Ezt a tényt figyelembe kell venni a gyógyítás folyamán. A bélfal megnövekedett áteresztőképessége lehetővé teszi, hogy az immunsejtek az étel és más tápcsatornába bekerült vegyszerek ellen is antitesteket termeljenek (2, 8, 9, 15). 
Az antigén és antitestközti reakció a hízósejtekből hisztamin kiszabadulását eredményezi. A hisztaminnak sokféle hatása van. A viszketés jelentkezhet bárhol - hajas fejbőr, szem, orr, fül, végbél, hüvely vagy a bőr teljes felületén, anélkül, hogy szemmel látható elváltozás lenne. Vakarástól a bőr kivörösödik (dermografizmus – Kép helye). Az erek áteresztő képessége megnő és a sejtközti térbe került folyadék duzzanatot idéz elő. Duzzad az ajak, szemhéj, az arc, valamint a szájüreg és garat nyálkahártyája és a hangszálak (ez fulladás veszélyt jelent), de egyéb nyálkahártya duzzanat is felléphet (hüvely, húgyhólyag, bél). A vizenyő képzés az egész test bőr alatti kötőszövetét is érintheti. A hisztamin körülhatárolt bőr pírt (csalánkiütést – Kép helye) és a hörgők szűkületét (nehézlégzést és asztmás rohamot) is okozhatja. Ezen kívül, a hisztamin serkenti a gyomorsavképzést, ezért a betegek egy részénél gyomorsav túltengés miatt gyomorégés, éhgyomori fájdalom, reflux is jelentkezhet.
Egyes élelmiszerek előállításában hisztamin termelő baktériumokat használnak, így ezek fogyasztása (sajtok, pácolt ételek, borok, sör) allergiaszerű reakciót idézhet elő olyan egyéneknél, akiknél hisztamin bontó enzim hiány van. A tengeri halakban és tengeri gyümölcsökben is magas a hisztamin tartalom.
A bőrön az allergia több formában is megnyilvánulhat: (Kép helye)
Egyéb allergia tünetek és más betegségeket utánzó allergia tünetek: ekcéma, szénanátha, arcüreggyulladás, kötőhártya gyulladás, állandó krákogás, asztma, hideg vagy meleg érzékenység, fejfájás, migrén, idegesség, álmatlanság, krónikus fáradság, depresszió, idegi fájdalmak, bizsergés a végtagokban, zavarok az ízlelésben, szaglásban és látásban, szívritmuszavarok, hasmenés, szorulás, gyermekeknél hiperaktivitás. Ezek a tünetek gyakran bizonyos ételek fogyasztása után vagy vegyi anyagok (pl. illatok, étel adalékok) hatására jelentkeznek (9).
4. Hiányállapot tünetei
A gomba önzően elvonja a tápanyagok egy részét a szervezettől. A tápcsatorna nyálkahártyáját befedi, így gátolja a megmaradt tápanyagok felvételét, vagyis felszívódási zavart okoz. De maga a beteg táplálkozása is leginkább hiányos volt. Ha a betegséget hasmenés is kíséri, az csak fokozza a hiányállapot tüneteit.
A gomba szaporodásához nagy mennyiségű vizet, cukrot, vasat, magnéziumot, cinket, de vitaminokat, különösen a B vitaminokat is igényel.
Amikor a gomba szaporodásához igényli a cukrot, akkor, néha ellenállhatatlan édességutáni vágy jelentkezik (15) (ha otthon nem talál valami édeset, a beteg képes éjszaka nyitva tartott közértet keresni és bármi édeset megvenni és azonnal megenni). Vércukorszint esés (15) is bekövetkezhet, ami gyengeséggel, remegéssel, izzadással, szapora szívveréssel jár. Az édesség elfogyasztása után a gombák gyorsan szaporodnak és a tünetek felfokozódnak (különösen a puffadás, hangos bélmorgás, viszketés, kiütések, fejfájás). A folyamatos édesség fogyasztása hízáshoz vezet. 
Kevés vízfogyasztása esetén vízhiány tünetei is megjelennek, mivel a gomba önzően saját vízigényét kielégíti: száraz ajkak, száraz és lepedékes nyelv, száraz bőr, székrekedés, kevés és sötét sárga színű vizelet, izgatottság, agresszivitás, szomjúság.
Vashiány tünetei: a vérszegénységgel járó tünetek - sápadtság, fáradékonyság, szédülés, vékony és törékeny köröm, száraz, fénytelen haj és hajhullás, koncentráció és memória zavar, immungyengeség.
Magnézium hiány: lábszárgörcs, de más izmok fájdalmas görcsei, migrén, álmatlanság, fiataloknál szapora szívverés, időseknél szívgyengeség, fájdalmas menstruáció, vesekövesedés.
Cinkhiány: immungyengeség, pattanásos bőr, étvágytalanság, soványság, fehér pöttyök és csíkok a körmökön, meddőség, „furcsa szag és íz érzés”.
A vitaminhiány - vagyis elő anyagai (karotinoidók): látási zavarok, különösen szürkületben, a bőr és a nyálkahártyák gyengesége, fertőzéshajlam, pattanásos bőr, légúti és bőr daganatok.
B vitaminok hiánya: szájnyálkahártya-, bőr- és ideggyulladás, hajhullás.
C vitaminhiány: fogíny- és orrvérzés, nehezen gyógyuló sebek, gyakori és nehezen gyógyuló fertőzések.
A kellemetlen testszag gyakran a nem megfelelő tisztálkodás, stressz és sok hús fogyasztásának a következménye, de okozhatja bizonyos tápanyagok hiánya is (cink, szelén, magnézium, A-, B- és C vitamin).
B. Hüvely gombás fertőzése
Leggyakrabban a C. albicans okozza, de mind gyakrabban fordul elő a C. glabrata, C. crusei és C. kefyr is (az utóbbi azokban az esetekben fordul elő, amikor a nőgyógyász kefires tamponos kezelést javasol). Végbélnyíláson keresztül történik leggyakrabban a fertőzés (hüvelynyílás közelsége), de előfordul exogén úton is (fürdőmedence, nemi érintkezés). Viszkető érzést túrószerű fehér váladék ürülése kíséri (3, 11). Esetenként, különösen torna közben, gázok távozását is lehet tapasztalni. Sikeres kezelés esetén a váladék elsárgul, majd megszűnik. 
C. Hólyag gombás fertőzése
Férfiaknál igen ritka, ha előfordul, akkor az nemi úton történik. Nőknél gyakoribb, mivel a fertőzés a hüvelyből a rövid húgycsőn keresztül terjed át a hólyagba. Vizelettenyésztéssel el kell különíteni a bakteriális fertőzéstől (3,11). Tünete a gyakori, de nem fájdalmas vizelési inger, vizelés utáni teltségérzet, de ismételt vizeléssel vizelet már nem ürül, csak az inger továbbra is fenn áll. Ezt a teltség érzetet a hólyagban a gombák által termelt gáz okozza. Ugyanis, a gáz a vizelettel nem tud kiürülni. Ilyen esetekben a háton fekvés, gyertya állás és a hólyagra gyakorolt nyomás a gáz ürítését eredményezi (a gáz csak felfele terjed). Egyes esetekben szemmel látható nyákok vannak a vizeletben.

BŐR ÉS JÁRULÉKOS SZERVEINEK GOMBÁS FERTŐZÉSE
1. Bőr
A bőrt, körmöt, hajszálat és szőrzetet a dermatophytonok károsítják, mivel csak azok képesek olyan enzimet termelni (keratináz), amely a bőr védőhatású szarurétegét bontja. Ez az enzim biztosítja számukra a sejteken belüli és sejtek közötti terjedésüket, de mélyebb károsodást nem tudnak előidézni, mivel a vérsavó hatását nem tudják túlélni. Felszínes bőrgombásodást a candida fajok is előidézhetik (11,12,13). A (Kép helye) lehet látni, ahogy a sarjadzó gombák a bőr hámsejtjeivel táplálkoznak.
Ha a hajas fejbőrt érinti a fertőzés, akkor a haj töredezik különböző magasságban. A foltos hajhullás is jellemző. Ezeken a helyeken jól körülhatárolt piros alapon a bőr hámlik. Férfiaknál a bajusz és szakál táját érintheti a fertőzés, ami szőrvesztéssel járó pattanásszerű gyulladásos bőrelváltozásban nyilvánul meg. A gennyet ürítő pattanások helyén maradandó heg képződik (valamikor ez jellegzetes, fertőző borbélybetegség volt).
A hónaljban, emlők alatti részen, köldöktájékán, lágyékhajlatokban, farpofák alatti és közötti területek, végbélnyílás körül vagy csecsemőknél a pelenkázott részen fordul elő leginkább a térképszerű, éles határú, piros, hámló bőrelváltozás. 
Megfigyelték, hogy egyes veseátültetett betegeknél és daganatos betegeknél orbáncszerű bőrgyulladást idézhetnek elő a gombák. Ezekben az esetekben az antibiotikum, nemcsak hogy hatástalan, de az orbáncszerű gombás gyulladás további terjedését eredményezi.
Vöröses, idővel kifekélyesedő, bőrcsomókat leginkább candida okozza.
Fiatal felnőtteknél figyelhetők meg, az esetenként vissza-visszatérő, felületes, apró, nem viszkető, finoman hámló barnás foltok. Napozás hatására az elpusztult gombák lehámlanak és ezeken a helyeken fehér (pigment hiányos) foltok maradnak a következő napozásig.
A tenyeret és talpat is érintheti (Kép helye) a fertőzés. Lehet egy vagy kétoldali. A tenyérre jellemző a viszkető hámlás vagy a víztiszta folyadékot ürítő hólyagocskák megjelenése. A bőr bepirosodhat és berepedezhet. A talpra is jellemző a viszkető hámlás és a hólyagocskák megjelenése, a talpszéle bepirosodhat, de az ujjak között a bőr elfehéredik és berepedezik. Atlétalábnak is nevezik, mert leginkább a sportcipőt viselőknél jelentkezik. A tenyér és talpgombásodás gyakran jár köröm gombásodással, de az utóbbi lehet önálló elváltozás is.
A férfiaknál ritkábban fordul elő bőrgombásodás, még akkor sem, ha a szexuális partnernél igazolt. Ennek az az oka, hogy náluk ritkábban fordulnak elő hajlamosító tényezők. A hímvessző felülete nem teljesen száraz, mégsem kedvez a gombák szaporodásának (kivétel a fityma szűkület). Így, a candida ebben a közegben tünetmentesen fennmaradhat, de a partnert visszafertőzi. De ha kialakulnak a kedvező körülmények, akkor a jelenlevő gombák elszaporodnak, és tüneteket okoznak. A makk felszíne viszket, fájdalmas is lehet, piros felületen váladékozó fehér lerakódások látszanak. A húgycső nyílásán keresztül a fertőzés átterjedhet a hólyagra és a prosztatára is - gyakori, csípős, fájdalmas vizelés, viszketés a húgycsőben, alhasi fájdalmak, nemi vágy csökkenése és impotencia is kialakulhat. A fertőzés a makkról átterjedhet a környéki bőrfelületre is. Ha a szexuális partnernek hüvelygombás fertőzése van, akkor az orális sex kapcsán a férfi tápcsatornájába is bekerülnek a gombák, ahol, ha kedvező körülmények adottak, elszaporodnak és idővel a bél gombás fertőzésre jellemző tüneteket okozzák. 
2. Körmök
A körömgombás fertőzést előidézhetik a dermatophytonok, sarjadzó - és penészgombák is. A lakosság jelentős része érintett, de nem fordít rá kellő figyelmet, főként kozmetikai problémának élik meg. A körömágy is érintett lehet. Ilyenkor a bőr gyulladt, a körömágy alól genny is ürülhet. Ez a fertőzés krónikussá válhat és átterjedhet a körömre is. A köröm töredezik, sárgás-barnás színű és fénytelen. Az utóbbi időben gyakrabban fordul elő, hogy a köröm alatt a gomba védő, cementszerű réteggel veszi magát körül, ami védelmet nyújt a gyógyszeres kezeléssel szemben. Ilyen esetben szinte lehetetlen őket kiirtani. A műköröm alatt igen gyakori a gombás fertőzés (11,12,13).

BELSŐ SZERVEK GOMBÁS FERTŐZÉSE
Ez a fertőzés nem e könyvnek a témája, csak mint fenyegető veszélyt említem meg néhány mondattal. A gomba leginkább a belekből (endogén fertőzés) vérárammal jut el a belső szervekbe (ezt a folyamatot hematogén szóródásnak és gomba szepszisnek nevezik), de az exogén fertőzés (kórházi – nosocomialis) sem ritka. Csak súlyos, kórházi kezelést igénylő betegségek esetében fordulhat elő (súlyos bakteriális fertőzések hosszantartó antibiotikus kezelése alatt és után, hosszantartó szteroid kezelés esetén, szervátültetés után, daganatos- és immunhiányos betegségek esetében, stb.). A tünetek nem specifikusak, ezért ezeknél a súlyos betegeknél a kezelő orvosnak mindig gondolnia kell a gombás fertőzés lehetőségére, késedelem nélkül kell elkezdeni a kezelését, de még inkább a hangsúlyt a megelőzésre kell fektetni. Ha a fertőzést ideje korán nem kezdik el kezelni, akár halálos kimenetelű is lehet (11). 

CSECSEMŐK ÉS KISGYERMEKEK TÜNETEI
Ha a szülés pillanatában gombás fertőzés áll fenn a hüvelyben, akkor az egészséges újszülöttben is megjelenhet a szájpenész (11), és mivel sem a védekező rendszere sem a bélflóra még nem elég hatékony, a lenyelt gombák megtelepedhetnek a tápcsatornában. A szájüregi nyálkahártya gyulladása fájdalmas és nehezíti a csecsemő szoptatását. Idővel nyákos hasmenés vagy makacs szorulás, szelesedés, végbélnyílás körüli viszkető bőrgyulladás jelenik meg. A hasfájás miatt folytonos a sírás, alvászavar, ingerlékenység. Leánygyermeknél a végbél körüli fertőzés könnyen átterjed a külső nemi szervekre és a hüvelyre is. A nem szoptatott csecsemőknél ez gyakrabban jelentkezik, mint ahogy gyakoribb a fül- és torokgyulladás, mely miatt antibiotikus kezelést alkalmaznak. Az antibiotikumok viszont tovább ronthatják a helyzetet, és beindul egy bűvös kör. A nehezített és nem megfelelő táplálkozás miatt hiányállapot alakulhat ki, a gyermek fejlődése elmarad a kortársaiétól. A későbbiekben, ha már tud járni, feltűnő lehet fáradékonysága — játszás közben lefekszik —, vagy éppen a hiperaktivitása. Az édesség fogyasztása a tünetek fokozását idézi elő, a hiperaktivitás agresszivitásba csaphat át. A gyermekek többségénél kialakul az allergia is (2). Nemritkán ez az egyetlen tünete a bél candidiasisának. Vezető tünet lehet az orr- és végbélnyílás viszketése, ezért folyton vakaróznak. Viselkedésük miatt gyakran fenyítik őket, esetleg büntetik is. Az ideggyógyász nyugtatokkal próbálja csillapítani őket, ami persze szellemi fejlődésüket kedvezőtlenül befolyásolja. Természetesen, ezeket a tüneteket nem csak a túlszaporodott candida idézheti elő.
Felhasznált irodalom

1. Truss C.O.: The Missing Diagnosis, The Missing Diagnosis, Inc, Birmingham, Alabama, 1985.
2. Crook G.W.: The Yeast Connection, Vintage Books, 1986.
3. Crook G.W.: The Yeast Connection and the Woman, Professional Books, Inc. Jackson, Tennessee, 1998.
4. Trickett S.: Coping with Candida, Sheldon Press, 1994.
5. Guzek G., Lange E.: Gombák a testünkben, Magyar Könyvklub, 1999.
6. Markus H., Finck H.: Betegnek érzem magam és nem tudom miért, Holistic Kiadó, Budapest, 1993.
7.de Schepper L.: Candida – Diet Against It, Foulsham, 2000.
8. Dunbar J.: How to Cope Successfully with Candida, The Drug-free way, Wellhouse Publishing Ltd, 2007.
9. Murray T.M.: Chronic Candidiasis, Prima Health, 1997.
10. Martin J.M., Rona P.Z.: Teljes Candida kézikönyv, Kolumbusz Kiadó, 2002.
11. Szalka A. szerk.: Az orvosi mikológia gyakorlati kérdései, Golden Book Kiadó, Budapest, 2000.
12. Galgóczy J.:Bőrgombák- gombás bőrbetegségek, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1975.
13. Cseplák Gy.: Gyakorlati bőrgyógyászat, Medicina Kiadó Zrt. Budapest, 2011.
14. Rozgonyi F., Kónya J. szerk.: Orális mikrobiológia, immunitástan, diagnosztika és infekciókontroll, Medicina Könyvkiadó Zrt. 2007.
15. Trowbridge J.P., Walker M.: The Yeast Syndrom, Bantam Books, 1986.
16. Simon M.: Intestinal permeability, BioMed Newsletter, Issue 11, May 1995.
17. http://drmyhill.co.uk/wiki/Yeast_problems_and_candida 
18. Simon Gy., Török I.: Gombabetegségek laboratóriumi diagnosztikája és terápiája, Kornétás Kiadó, 1998.

A CANDIDA TULAJDONSÁGAI, HOGYAN VÉDEKEZIK, ÉS HOGYAN BETEGÍT MEG 
A candida gombák az élesztőgombák csoportjába tartoznak, vagyis egysejtűek és sarjadzással szaporodnak. Ez a típus születés után telepszik meg a tápcsatornában (colonizálnak), ahol rátapadva a nyálkahártyára (adhézió) commensal, vagyis nem kórokozóként él szervezetünkben. Bizonyos feltételek fennállásakor azonban opportunista patogénné válhat. Amennyiben a gazdaszervezetben a normális fiziológiás körülmények úgy változnak meg, hogy azok lehetővé teszik szaporodásukat, akkor kóros állapotot idézhetnek elő lokális- és távoli tünetek megjelenésével. Valószínűsíthető, hogy candida gombák több kóros állapotot élőidéző mechanizmussal rendelkeznek, mint amennyit ma ismerünk. Ezekkel a mechanizmusokkal igyekeznek kikerülni a jótékony baktériumok és az immunrendszer hatékony gomba elleni aktivitását és biztosítják saját életterüket, szaporodásukat és terjeszkedésüket. Továbbá kiváló az adaptációs képességük, vagyis alkalmazkodásuk a megváltozott életkörülményekhez nagyon gyors, ami túlélésüket biztosítja (18). A külvilágban szaprofitaként élnek, ami azt jelenti, hogy képesek elhalt növények és állatok szerves anyagaiból táplálkozni. Ha bekerülnek az emberi szervezetbe, akkor átváltanak parazita életmódra és kialakul a gazdaszervezet és a gomba közötti kölcsönhatás (interakció) (17).
Leggyakoribb kórokozó a Candida albicans (azelőtt Monillia albicansnak nevezték), ritkábban fordulnak elő a C. krusei, C. glabrata, C. parapsilosis vagy C. torpicalis. Utóbbiak előfordulása egyre gyakoribb, és sajnos gyakran már flukonazol (gomba elleni gyógyszer) rezistensek is (ellenállók).
Szaporodásukhoz szükséges a víz, cukor, cink, réz, vas, magnézium, mangán, és B vitaminok – biotin, niacin és pyridoxin, amit a gazdaszervezettől vesznek el. A sarjadzó gombák igénye jóval nagyobb, mint a fonalas gombáké (6), és minél kisebb az oxigén ellátás, annál inkább képesek kóros folyamatokat előidézni. Az antibiotikumok közül a penicillin és a tetraciclin-származékok gyorsítják szaporodásukat (1).
A következőkben, a tudományosan igazolt candida tulajdonságait és megbetegítő mechanizmusait ismertetem.
Megbetegítő képességük a gazda szervezetétől függ. Alapvetően a candidák szervezetünknek nem ellenségei, de azzá válhatnak, amennyiben megbomlik a szervezet belső miliőjének egyensúlya. Akkor a gombák különböző módon támadnak és terjednek.
Dimorf tulajdonságúak (24,25), vagyis a sarjadzó formájuk (Kép helye) ál- vagy valódi fonalas formává alakulhat át - különösen, ha sok cukorhoz jutnak (2), vagy ha épp tápanyaghiányuk van, és a környeztükben kezdik keresni a cukrot (6). Hasonlóképp, fonalas formából visszaváltozhatnak sarjadzó formára (Kép helye). Az átváltozás sarjadzó, ártalmatlan formából álfonalas vagy fonalas agresszív formába, teszi lehetővé terjedésüket a nyálkahártyák felületéről (azok átlyukasztásával) mélyebb rétegekbe, a vérárammal pedig, eljuthatnak a szervezet bármely pontjára, ahol végül megtelepedhetnek, szaporodhatnak, és kóros folyamatot idézhetnek elő (invazív candidiasis). Amikor nagy mennyiségben kerülnek be a váráramba (candida szepszis), akkor már életet fenyegető állapotba kerül a beteg és leginkább súlyos, immungyengeséggel járó betegség miatt az intenzív osztályon kezelik. Erről a kórképről a továbbiakban nem lesz szó, mivel annak diagnosztizálása és kezelése kórházi körülményeket igényel.
Ám, nem immunhiányos egyénekben, nem intenzív osztályon kezelt betegeknél is bizonyos körülmények között elszaporodhatnak a belekben a candidák, és idézhetnek elő helyi és távoli tüneteket szepszis nélkül (2, 7). A bél candidiasis létezését a hivatalos orvoslás ma még tagadja, egyesek spekulánsok találmányának vélik (5), mások pszichoszomatikus tünet-együttesnek, a szakirodalom által negligált, a bulvármédiumok által pedig felkapott témának vélik. A természetgyógyászati cikkeket ismeretterjesztő, paramedikális és áltudományos közleményeknek minősítik (3). Ez a minősítés vonatkozik orvosok által írott, tudományos kutatások eredményeit is tartalmazó könyvekre is.
Jól működő immunrendszer esetében, panaszmentes egyéneknél is kis mennyiségű candida a bélfalán keresztül bekerülhet a véráramba (tünetmentes candidaemia) (Kép helye), vagy csak a részecskéi (antigénjei) mutathatok ki a vérben (7). Krause 1969-ben saját magán végzett el egy kísérletet. Előzőleg teljes körű kivizsgálással igazolta tökéletes egészségét és jól működő immunrendszerét. Ezután szájon keresztül bevitt 1012 mennyiségű Candida albicanst. Két óra elteltével magas láz, hidegrázás és fejfájás jelentkezett. A candida bevétele után három órával a vérben, majd a vizeletben is tenyésztéssel kimutatható volt a candida. A kísérlet igazolja, hogy a candida képes a bélfalán keresztül átjutni a vérkeringésbe és a veséből vizelettel ürülni egészséges immunrendszer esetében is. Tehát, a nagy mennyiségű gomba legyőzi a jól működő immunrendszert a bélfalában és a vérkeringésben egyaránt. (15). Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ha a belekben normálisan kis mennyiségben jelenlevő candida bizonyos körülmények között elszaporodik, legyőzheti az addig jól működő immunrendszert. 
A sarjadzó forma a nyálkahártyára adhezinekkel tapad és biofilmet képez. Ilyen biofilm képzéssel tapad meg a műfogsoron, katétereken és más orvosi eszközökön is (17). Ez a biofilm védi őket a gombaölő gyógyszerektől,a probiotikumok által termelt gombaellenes anyagoktól és az immunsejtektől (mivel mindezek nehezen jutnak át a biofilmen keresztül). A biofilm megsemmisítése (megemésztése) fontos a sikeres kezeléshez. A biofilm előállításához (szintéziséhez) kálciumra, vasra és magnéziumra van szüksége a candidának, megemésztéséhez (eltüntetéséhez) pedig az immunsejtek által termelt enzimek (protease, cellulase, bega-gluconase, glucoamylase) szükségesek (19). Az odatapadást a fruktóz, glukóz, maltóz és szacharóz serkentik, a sorbitol csak minimálisan serkenti, míg a xylitol gátolja (20). 
Fonalas formában a mélyebb rétegbe, sejtközti térbe terjed, amit enzimek termelésével ér el. Emésztő enzimjei a candida sejtfalán kívül emésztik a környezetben levő sejteket és tápanyagokat, majd azután azok felszívódnak a gomba belsejébe (6, 11). Ezek az enzimek emésztik a bőr- és nyálkahártya hámrétegét, de megtámadhatják az immunsejteket is (12), valamint azokat az immunsejtek által termelt anyagokat is emésztik, amelyeknek védő hatása van a gombák ellen (14).
Enzimek segítségével a fonalak „lyukakat fúrnak” a bél falába, így terjednek a mélyebb rétegekbe (lyukas bél szindróma) (21, 22). A candida így növeli meg a bélfalának az áteresztő képességét. Ezeken a lyukakon az emésztetlen ételszemcsék, vegyi anyagok és kóros baktériumok is bejuthatnak a bél falába, ahol az immunsejtek antitest termelésével igyekeznek védelmet nyújtani, de ez allergiás reakcióban nyilvánul meg a behatoló anyagokkal szemben (étel és vegyszer allergia). Ezeknek az antitesteknek szerepük lehet az autoimmun folyamatok kialakulásában is. Az áthatoló kóros baktériumok (pl. E.coli) a környező szöveteket (pl. hólyag, prosztata) fertőzik. 
A gombák gliotoxint termelnek, ami gyengíti a nyálkahártya alatti rétegekben levő immunsejtek aktivitását. Felszívódik a nyálkahártyán keresztül és a vérárammal eljut az immunrendszer minden részéhez, ahol úgyszintén az immunsejtek aktivitását csökkenti (2, 7).
A gombák húgysavat (köszvényt – ízületi gyulladást okozhat), oxalsavat (vesekövet okozhat), zsírokat (érelmeszesedést okoznak), amiloidot (lerakódik a szervekbe) termelnek, és különböző betegséget idéznek elő (23). 
Cukorból szagtalan széndioxidot termelnek (25). Ez a belekben puffadást, szelesedést, a hólyagban teltségérzetet és gyakori vizelési ingert idéz elő, a hüvelyből is gáz formájában távozik.
Cukorból alkoholt is termelnek (25), ami a bélből (amennyiben ott termelődik) felszívódik, és így a vérben is mérhető mennyiségű lehet, ami idegrendszeri tünetek okoz (ittassághoz hasonlót), idővel alkoholista küllem és alkoholos máj alakul ki (2, 5) (Kép helye), majd májcirózis.
A májban az alkohol lebontásával acetaldehid keletkezik (25), melyet a szervezet nem tud kiüríteni. Acetaldehid lebontásával pedig ártalmatlan ecetsav keletkezik, melyet a szervezet ki tud üríteni. Amikor ez a lebontás elégtelen (amennyiben a máj túl van terhelve különböző toxikus anyagok hatástalanításával), akkor az acetaldehid felhalmozódik és káros hatása lesz az anyagcserére, immun- és idegrendszerre, hormonháztartásra, izomzatra és ízületekre (8), csökkenti a vörösvértestek rugalmasságát és átjutását a hajszálereken (hideg végtagok), de rákkeltő hatása is van (9). A molibdénnek fontos szerepe van az acetaldehid ecetsavvá történő bontásában. Az ecetsavat a szervezet kiüríti vagy az energiaforrásként hasznosító acetil coenzim A előállítására használódik fel. Fontos tudni, hogy igazából az alkoholistáknál sem csak az alkohol (etanol) károsít direkt, hanem a belőle keletkezett acetaldehid is (8). Tehát, a candida túlszaporodás esetében idővel az alkohol és a belőle keletkező acetaldehid károsító hatásainak tüneteire is számíthatunk. Alkoholból származnak más (illatos) aldehidek is (közös nevük fragrance) amire gyakran alakul ki a candidásoknál intolerancia (érzékenység különböző parfümökre, illatos samponokra, krémekre) vagy akár allergia is (8).
A candida sejtfala olyan glikoproteint tartalmaz, ami a hízósejteket stimulálja hisztamin és gyulladást előidéző anyagok termelésére (2). A hisztamin viszketést, csalánkiütést (Kép helye), dermografizmust (Kép helye), asztma jellegű nehézlégzést, gyomor- és bélfájdalmat, hasmenést, gyomorsav fokozott termelését, fejfájást, alacsony vérnyomást, orrfolyást, menstruációs fájdalmas görcsöket okoz. Magas hisztamin szint a vérben mérhető még Crohn betegség, colitis ulcerosa, és ételallergia esetében is (13).
Az immunsejtek IgA nevű antitesteket termelnek a nyálkahártyák felszínén, amik a betolakodó kórokozók ellen védenek. A candida extracelluláris (sejten kívüli) proteáz (fehérjebontó) enzimjével ezt a védőréteget lebontja ahhoz, hogy a nyálkahártya felszínre tudjon tapadni, és ott terjeszkedni. Ugyanakkor, az immunsejtekben elindul a proteáz enzim ellen antitestek képzése is, és a gyulladásos folyamat a bel falában. Az irritábilis bél szindrómában (2), Crohn betegségben és colitis ulcerosaban is ezt a folyamatot igazolták (8).
Eddig 178 féle különböző antigént fedeztek fel a candidákban amelyek ellen az immunsejtek antitesteket termelnek. Ezek az antitestek idézik elő az allergiás reakciót a candidára, okoznak keresztallergiát az élesztőre és sok más távoli gombára (penészek, étkezési gombák) vagy akár az emberi szövetekre is (2, 3). Ez lehet a magyarázata a candida és az autoimmun betegségek esetleges összefüggésének (2, 10). Allergiás és atópiás betegek vérében gyakran mutatható ki magas candida elleni antitest szint (2).
Az egyik ilyen antitest, a candida sejtfalán található, erősen antigén hatású, oldhatatlan formájú beta glukán ellen termelődik. Ez a beta glukán ugyan ilyen oldhatatlan formában megtalálható más távoli gombák és baktériumok sejtfalán is. Oldékony és nem antigén hatású formáját megtaláljuk bizonyos gabonákon és egyes zöldségfélék sejtjein is (mivel nincs antitest termelő hatásuk, normális körülmények között ezekre a növényekre nincs allergia). Viszont emberi sejteken semmilyen formában nincs jelen. Ezért ezt az oldhatatlan formát a jól működő immunsejtek felismerik, mint idegen anyagot, és antitestet termelnek ellene (4). Ez magyarázhatja a candida bélben való elszaporodásánál az egyéb gombák, penésszel készült ételek, gabonák és zöldségek, bor és sör intoleranciáját vagy akár az allergiás reakciót fogyasztásuk után (az antitestek nem különböztetik meg az oldékonyt a nem oldékony beta glukántól, ezért reagálnak mindkét formára). Az oldhatatlan, candida sejtfalából kivont beta glukánt, mint immunsejtekre erős ingérként ható anyagot, egészségeseknél táplálék kiegészítőként javasolják betegségek megelőzésére (serkenti a gombák, baktériumok valamint a daganatos sejtek ellen ható ölő sejtek aktivitását) (4). Az állatok takarmányába is adalékként alkalmazzák fertőzések megelőzésére antibiotikumok helyett. A gomba védekezése céljából, hogy a falósejtek ne ismerjék fel, mannán nevű fehérjével képes a sejtfalában levő beta glukánt befedni (16).
Ha a falósejtnek sikerül bekebelezni a sarjadzó formát, az átalakulhat a falósejten belül, fonalas formává, amely megöli a bekebelezőt, mivel nagy az alkalmazkodó képessége az új életkörülményekhez, és nagy a túlélési készsége. Ezzel a tulajdonságával is károsítja az immunvédelmet (14, 17). A falósejten belül képes túlélni és ezt a sejtet használja szállítóként, mellyel eljut a szervezet bármely részébe. Így a falósejtek szerepet játszanak a fertőzés terjedésében (disszemináció) (24). 
Ezen felül valószínű, hogy a candidák ma még ismeretlen betegségokozó képességekkel is bírnak. Viszont, ha csak a felsoroltakat vesszük figyelembe, akkor is érthető az a sokféle panasz és kóros állapot mely hátterében a candidák túlszaporodása állhat.

Irodalom

1. Marczell I: Gombás megbetegedések, SubRosa Kiadó,1996.
2. Santelmann H. et al.: Yeast metaboloc prodacts, yeast antigens and yeasts as possible triggers for irritable bowel syndrome, Eur Gastroenterol Hepatol 2005; 17(1):21-26
3. Traidl-Hofmann C. Et al. Mukokután candidiasis, Kommentár: Dr. Simon Gyula, Orvostovábbképző szemle, 2011 április, 4:55-65
4. Graubaum H.J. et al.: A duble-blind randomized, placebo-controlled nutritional study using an insoluble yeast beta-glucan to improve the immune defense system, Analyze and Realize AG, Berlin, Germany, 2012.
5. Trowbridge J.P., Morton:The yeast syndrome, A Bantam Book, November, 1986
6. Understanding the structure of Candida, Yeast and Fungi (www.yeastinfectionadvisor.com/structure ofcandida.html 
7. Timothy C.Birdsall: Gastrointestinal Candidiasis: Fact or Fiction? Alt Med Rev, 1997; 2(5):346-54
8. Weiss J.: The Candida/Aldehyde Detox Pathway and the Molybdenum Connection (http://candidapage.com/aldehyde.shtml
9. Pöschal G., Seitz H.K.: Alcohol and cancer, Alcohol and Alcoholism, 2004, 39(3):155-65
10. Weiss J.: Candida, Gluten, and Diet http://candidapage.com/weisscgd.shtml
11. Calderone R.A., Fonzi W.A.: Virulence factors os Candida albicans, Trend Microbiol 2001 Jul;9(7):327-35 PMID:11435107
12. Schaller M. Et al.: Hydrolytic enzymes as virulence factors of Candida albicans, Mycoses 2005 Nov;48(6):365-77 PMID:16262871
13. Maintz L., Novak N.: Histamine and histamine intolerance, Am J Clin Nutr 2007 May, vol 85;5:1185-96)
14. López C.J.: Fungal Immune Evasion in a Model Host-Pathogen Interaction: Candida albicans versus Macrophages, PloSPathog. 2013 Nov; 9(11):e1003741
15. Krause W. Et al.: Fungaemia and funguria after administration of Candida albicans, Lancet 1969 Mar 22;1(7595):598-9
16. Klippel N. et al.: Deletion of the Candida albicans histidine kinase gene CHK1 improves recognition by phagocytes through an increased exposure of wall beta-1,3-glucans, Microbiology, 2010, 156, 3432-3444
17. Khan A.S.M. et al: Virulence and Pathogenicity of Fungal Pathogens with Special Reference to Candida albicans, Chapter 2 in Combating Fungal Infections Problems and Remedy, Springer 2010.
18. Rosenbach A. et al: Adaptations of Candida albicans for Growth in the Mammalian Intestinal Tract, Eukaryot Cell 2010 July; 9(7):1075-86
19. www.klaire.com (InterFase: Specialized Enzymes Disrupt Biofilm Matrix that Embeds Potential Gastrointestinal Pathogens
20. Pizzo G. et al.: Xylitol significantly reduces adherence of Candida albicans, GreenMedInfo Summary, New Microbiol Jan; 23(1):63-71, PMID: 1094647
21. Murray T.M.: Chronic candidiasis,Prima Health, 1997
22. Simon M.: Intestinal permeability, BioMed Newsletter, Issue 11, May 1995, www.anapsid.org.cnd/diffdx/leakygut2.html
23. Constantini A.V.: Fungalbionics: New Concept of the Etiology of Gout, Hyperuricemia and their Related Disease, Advances in Experimental Medicine and Biology, 1989;253A:261-68 
24. Ádám É.: Gyógyszerészeti mikrobiológia, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2001.
25. Deák T.: Élesztőgombák, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 1998.

                                                                                                                                                   Szerkesztette: Tóth Péter 

kAPCSOLAT