Vannak növényi hatóanyagok, amelyeket a gyomor savtartalma nem tud kioldani. Létfontosságú anyagokat viszont tinktúra, maceráció*, detoktum** formában fel tudunk használni, akár homeopátiás szerként is. Megjegyzés: Pl. Masaru Emoto kutatási eredményei igazolják, a homeopátia létezését.
Bingeni Szent Hildegard (1098-1179) főapátnő, volt az első, aki a kolsotorban gyógyszertárt működtetett. Az apácák készítettek keneteket, gyógyteákat, gyógycseppeket.
A svájci Paracelsus (1493-1541), orvos-gyógyszerész egész életét, a tanulásnak és az orvoslásnak szentelte.
Tanulmányai végeztével vándororvosként élt. Herbarius című könyvében a gyógyításról és a gyógynövényekről szerzett tapasztalatait fogalmazza meg. Ő volt az első tudós, akinek sikerült a növényekből alkoholos kivonatot (tinktúrát) előállítani. - Általánosan elmondható, hogy a növényi hatóanyagok kioldására az alkohol alkalmasabb oldószer mint a víz, vagy a maceráció*. Az alkohol és a víz keveréke oldja a növények fontosabb hatóanyagait, egyúttal konzerválja is.
- A glicerin vagy ecet bázisú kivonatokat is tinktúraként említik meg, az alkoholos kivonatok mellett.
- A szeszes kivonatok a hatóanyagok oldékonysági viszonyaitól függően, meghatározott töménységű alkohollal készülnek.
- A vizes kivonatokkal szemben előnyük, hogy hosszabb ideig, 1 - 2 évig is eltarthatók. A gyógyszertári készítésű tinktúráknál a drog, valamint a kivonószer aránya 1:5 - 1:10. Az adagok általában cseppenként értendők. 55 - 60 csepp =1gramm.
- Tinktúrák szintén készíthetőek egy és több drog keverékéből is.
Például a fokhagyma tinktőrában a fokhagyma réztartalma (magyar fokhagyma esetén) láthatóvá vállik
maceráció*= hideg áztatás detoktum**= főzet
alsó kép lemezes(gyalult) fokhagyma tinktűra
Forrás: Enkk vizsgaanyagának felhasználásával összeállította Gonzlik György, akkreditált fitoterapeuta
